Hogy miért olyan hasznos az utólagos hőszigetelés? Elsősorban azért, mert az energiafogyasztás csökkentésének egyik legfőbb módja a jó hőszigetelés. Körülbelül 20-25 éve az energiaárak növekedése révén, valamint a környezetvédelmi törekvések kialakulásának köszönhetően egyre általánosabbá vált ez a hozzááállás. Egy átlagos fogyasztó azonban sok esetben az autójának alacsony fogyasztására jobban figyel, mint a házának fűtési költségeire. Viszont egy korszerű és megfelelő hőszigeteléssel több pénzt lehet megspórolniminden egyes hónapban, ráadásul ez a megoldás a környezetet szintén kíméli.
Utólagos hőszigetelés technikák, megoldások
Az utólagos hőszigetelés a különböző épületelemek, úgy mint a falak, a pince, vagy a tető esetében más és más technológiát igényel, és azt más és más műszaki korlátok és pénzügyi mutatók jellemezik.
Általában az utólagos hőszigetelés a legolcsóbb megoldás abban az esetben, ha az épület adott eleme rossz állapotban van, és mindenképpen felújításra szorul. Különböző számítások léteznek, azonban mivel a szigetelőanyag ára töredéke az utólagos hőszigetelés teljes beruházási költségének, ezért ésszerű minimum 8 cm-es szigetelő anyagot választanunk.
Az utólagos hőszigetelés nem csupán a lakóépület, de garázs esetében is kiemelkedően fontos lehet. Meggátolja a beázást és a penészedést, ezáltal az épület élettartama évtizedekkel is megnőhet. A hőszigetelő anyagok körében a leggyakrabban alkalmazott az üveggyapot, kőzetgyapot, fagyapot és a polisztirol. Egy kőzetgyapotos hőszigetelő felvitele után egy fém, vagy műanyagráccsal fedjük le az egészet és ezt követi az üvegszál beágyazása. Nem árt egy vékony vakolatréteggel lefedni a hőszigetelőt. Az utólagos hőszigetelés során ha a hőszigetelő anyag legalább 4-5 cm vastagságban kerül a falra, már az is 50-54%al csökkenti a hőveszteséget. A hőszigetelő vastagságának a jó megválasztása tehát kulcsfontosságú. Válasszunk könnyű anyagot, mely sok levegőt tartalmaz.
A belső szigetelés és utólagos hőszigetelés
A falazat esetében a fagyhatár a falazaton belül van, ezért fontos a belső szigetelés. A szobák a fűtés leállítása után gyorsan kihűhetlnek, ebben az esetben is sokat segíthet a jó klíma megtartásában az utólagos hőszigetelés. A belső hőszigetelés fontos ott, ahol az épületet ritkábban és rövidebb ideig használják, például a hétvégi házak esetében. A hőszigetelés a tetőnél szintén kulcsfontosságú, ugyanis a nagyobb hőveszteségért ez felel. A tetőszerkezeteknél, amelyek nincsenek beépítve, két típust különböztetünk meg, hideg és meleg tetőt. A hideg tetőknél a cserepek és a hőszigetelő rész között van egy réteg amely levegővel telített, és a kinti levegővel kapcsolatban van, ezáltal a vízpára nem csapódik le és folyamatosan el tud távozni. Ahhoz, hogy ez a koncepció jól működjön, az előírt 4-5cm-es légrés betartása az ajánlott.
Az utólagos hőszigetelés tehát hosszútávra nézve mindenképpen hasznos dolog. Kialakításával sok energiát takaríthatunk meg, és még a környezetünknek is kevésbé ártunk. Összességében tehát az utólagos hőszigetelés rendkívül hasznos, megtérülő és környezetbarát beruházás.







